Az első napon az új sulimban 2018.01.09.-én volt. Persze egy embert ismertem közelről,így talán könnyebb volt a beilleszkedés. (Az emberek neveit rövidíteni fogom). BK volt az. Nos hát az egész úgy kezdődött, hogy anyukámmal megérkeztünk a sulihoz(ami eleve úgy néz ki mint egy börtön) és próbáltuk megkeresni az oft vagy az osztálytermet de persze sikertelenül. Na nem baj, nagy nehezen megtaláltuk a tanárit. Onnan pedig mentünk az osztályba..... Majdnem ki ugrott a szívem a helyéről és nagyon izgultam. Amikor beléptem a terembe 24 embert láttam magam előtt meg illetődött fejjel. A bemutatkozásom néhány egyszerű info volt(név, életkor, stb.) de azt sem hallotta senki, amikor izgulok felcsúszik a hangomés nagyon halk. Senkire sem mertem ránézni, nem tudom miért. Ötödik órára már tökéletesen mondtam a betanult szöveget a tanárnak. A magyar nyelv volt a legrosszabb.... Alig vártam, hogy vége legyen a napnak. Kevés új barátot szereztem akkor. Ma már talán több van barátból, de ellenség is akad egy, vagy akár egy fiú, persze ő a legjobb barátnőjébe szerelmes akinek van barátja. Miért az ilyen srácok tetszenek meg. Azóta már kb mindenkivel jóban vagyok. Attól félek, hogy az egyik srác D. D. azt terjeszti h járunk, amikor van más aki tetszedjen nekem. Még gondolkodom hogyan küldjem el a bús francba ????.